Hogyan működik
← Vissza a kezdőlapra
Hogyan működik?

A folyamat lépésről lépésre

A Tanakodó egy anonim, kérdés-alapú döntéshozatali és választási rendszer — bármilyen közösség (baráti kör, egyesület, lakóközösség, "sziget", munkahelyi csapat) használhatja, nem egyetlen előre meghatározott célra készült. Az indító dönti el, mire használja.

Kétféle választás-típus közül lehet választani:

  • Képviselő-/vezetőválasztás — a jelöltek anonim módon jelentkeznek, kérdésekre válaszolnak, a szavazók pedig a válaszokra szavaznak, nem a jelölt személyére — kérdésenként egy-egy szavazatot adva. Az nyeri a képviseletet, aki az összes kérdésen együtt a legtöbb szavazatot kapja.
  • Egyszerű döntéshozatal — nincsenek jelöltek, csak egy konkrét kérdés és előre megadott válaszlehetőségek (pl. "Legyen-e közös kirándulás? Igen / Nem / Tartózkodom"), amire a közösség közvetlenül szavaz.

Az indításnál elsőként el kell dönteni, hogy próba-választást vagy éles (valódi) választást indítasz-e:

  • A próba-választás mindig ingyenes, kitalált adatokkal is kipróbálható, kizárólag zárt (meghívó-lista/meghívó-kód) beléptetéssel indul, és legfeljebb egy rövid, korlátozott ideig tarthat — arra való, hogy kockázat nélkül megismerd a rendszert, mielőtt a valódi közösségedet bevonnád.
  • Az éles választás a ténylegesen számító, résztvevőidnek szóló választás — bármelyik beléptetési mód választható, nincs időkorlát, és az eredménye is véglegesen számít.
Hogyan működik
1. lépés

Hogyan indul egy választás.

Az indító egy lépésenkénti varázslóban állítja be a választás típusát, a határidőket és a szabályokat. Ezek a beállítások a választás elindulása (a kérdésgyűjtés kezdete) után nyilvánosan, változatlanul láthatók minden résztvevő számára — utólag lényegében csak a határidők kitolása és néhány kényelmi beállítás módosítható.

Az indító négy beléptetési mód közül választhat, és ezek közül több is bekapcsolható egyszerre ugyanahhoz a választáshoz (a "meghívó-lista" és "meghívó-kód" szabadon kombinálható; az "önjelentkezés" és a "nyílt regisztráció" viszont kölcsönösen kizárja egymást):

  • Meghívó-lista — az indító feltölti a résztvevők e-mail-címeit (egyszerre, bemásolva is), mindenki egyedi, saját linket kap. Ez a legzártabb mód: csak azok léphetnek be, akiket kifejezetten meghívtak.
  • Meghívó-kód — egy közös, szabadon megosztható kódot/linket kapsz, amit bárkinek továbbadhatsz, aki ismeri, be tud lépni vele.
  • Önjelentkezés — bárki jelentkezhet, de az indító (vagy előre megadott, kipipálandó feltételek) bírálják el, ki kerülhet be.
  • Nyílt regisztráció — bárki, meghívás nélkül azonnal regisztrálhat és részt vehet — a legnyitottabb mód. A megadott e-mail-cím domain-jét a rendszer ellenőrzi, hogy valóban létezik-e.

A teljes fiókhoz mindenkinek meg kell adnia egy e-mail-címet és egy jelszót — ez teszi lehetővé, hogy később, önállóan is visszajelentkezhess, megnézd a részvételeidet, vagy törlést kérhess. Nyílt és önjelentkezéses választásnál van egy gyorsabb út is: a „gyors csatlakozás”, ahol csak becenevet és e-mail-címet kell megadni (ilyenkor a szavazat az eredményben külön, „nem hiteles” kategóriába kerülhet).

Több szintű, akár országos méretű választásokhoz is használható a rendszer: egy kisebb közösség (pl. egy "sziget", falu, kerület) megválasztja a saját képviselőjét, és ez a képviselő ezután egyetlen szavazó egységként szerepel a következő, eggyel magasabb szintű csoport (pl. járás, megye) választásán — így a lánc akár egészen országos szintig felépíthető: helyi vezetők, megyei vezetők, akár polgármester-jellegű tisztségek választása is megvalósítható ebben a lépcsőzetes formában. Ehhez indításkor add meg a választás "csoport azonosítóját" — a választás lezártával a rendszer automatikusan a győztest teszi a csoport következő szintű képviselőjévé.

A jelentkezésnek (jelöltként és/vagy szavazóként) van egy határideje — ha ez lejár, új résztvevő alapesetben már nem csatlakozhat. Az indító bekapcsolhatja a "helyszíni szavazás" lehetőséget: ekkor a szavazók (nem a jelöltek) a jelentkezési határidő után, egészen a fő szavazás végéig is csatlakozhatnak — hasznos lehet pl. egy élő, helyszíni eseménynél.

2. lépés

Kérdésgyűjtés és jelentkezés.

Képviselő-/vezetőválasztásnál minden választás 3, mindig kötelező alapkérdéssel indul (pl. "Miért gondolja, hogy alkalmas a feladatra?") — ezeket a rendszer adja, az indító nem tudja kikapcsolni vagy megváltoztatni, hiszen nem a jelölt személyéről, hanem a közösségről kell szólnia a választásnak.

Emellett a kérdésgyűjtési szakaszban a tagok további kérdéseket is javasolhatnak. Minden javaslat automatikus, kulcsszó-alapú tartalmi szűrésen (durva/gyűlöletbeszéd-jellegű megfogalmazás) és hasonlóság-alapú duplikátum-szűrésen esik át. A közel azonos javaslatot a rendszer elutasítja; ha egy javaslat fennakad a tartalmi szűrőn, azt a választás szavazói közösen bírálják el. Ami átjutott, arra a tagok külön-külön, önállóan szavaznak: "bekerüljön ez a kérdés, vagy sem?" A szakasz végén minden kérdés saját magában dől el — legalább 3 szavazat kell hozzá, és az igenek arányának el kell érnie egy, a szavazói létszámhoz igazodó küszöböt (kisebb közösségnél magasabb, nagyobbnál alacsonyabb — így nem hígul fel túl sok kérdéssel a fő szavazás alatti figyelem). A bekerült kérdésekre kell majd válaszolniuk a jelölteknek.

Képviselőválasztásnál ezzel párhuzamosan zajlik a jelölt-jelentkezés is. Minden jelölt kitölt egy rögzített, utólag nem módosítható önéletrajzot: név, kor, végzettség, telefonszám, egy opcionális külső link (pl. saját honlap), és egy kötelező köszöntő szöveg. Ez a köszöntő szöveg — csakúgy, mint a többi, opcionálisan nyilvánossá tehető adat — kizárólag győzelem esetén válik nyilvánossá, ekkor ez lesz a jelölt bemutatkozó/köszöntő üzenete a közösség felé.

Egy választásban a szabály szerint valaki vagy szavazóként, vagy jelöltként vehet részt — a kettő egyszerre nem vállalható. Akit az üzemeltető kizár egy választásból, az ugyanazzal az e-mail-címmel az adott választásra nem regisztrálhat újra.

3. lépés

Az anonimitás — hogyan marad titokban, ki a jelölt.

A Tanakodó lényege, hogy a szavazók a válaszokat ítélik meg, nem a jelöltek személyét — ehhez a jelöltek kiléte teljesen titokban marad, még a szavazók előtt is — a választás lezárása után is csak a győztesé derül ki.

Ezt egy egyedi, "rendszám"-nak nevezett azonosító teszi lehetővé: minden résztvevő (szavazó és jelölt is) kap egy sajátot, amelyet a felület a név helyett mutat. A résztvevők nem látják egymás nevét. A választás indítója bizonyos adatokat (pl. az egyéni mezők értékeit) rendszám szerint látja, az üzemeltető pedig szükség esetén fel tudja oldani, ki áll egy rendszám mögött. A szavazat technikailag a fiókhoz kötve tárolódik, de a többi résztvevő nem látja, ki hogyan szavazott. A jelöltek válaszai a szavazók előtt névtelenül, véletlenszerű sorrendben jelennek meg, semmi nem árulja el, melyik válasz kihez tartozik.

A rendszer automatikus csalás-szűrője figyeli, ha egy jelölt a válaszában véletlenül (vagy szándékosan) önmagára utalna — ilyenkor az indítónak jelzi elbírálásra. Emellett bármelyik résztvevő bejelentést tehet, ha gyanús önazonosítást lát egy válaszban. Ha egy jelölt lebukik és kizárásra kerül, a válaszai attól még versenyben maradnak — hiszen a lényeg, amit mondott, nem az, ki mondta.

A jelölt kiléte kizárólag a választás lezártával, a győztes esetében derül ki — ekkor válik láthatóvá a neve (ehhez a jelentkezéskor hozzájárul), a köszöntő szövege, és az önéletrajzban külön engedélyezett egyéb adatai. A győztes nevét a választás szavazói és jelöltjei mindig látják; hogy rajtuk kívül ki láthatja (a település vagy a megye lakói, az ország belépett felhasználói, vagy bárki), azt az indító állítja be.

4. lépés

Fő szavazás és célzott kérdések.

A fő szavazás szakaszában a szavazók végignézik az egyes kérdésekre érkezett, névtelen válaszokat, és kérdésenként kiválasztják, melyik válaszra szavaznak — a szavazat módosítható, azaz átvihető egy másik válaszra, amíg a szakasz tart.

A fő szavazás nem feltétlenül a tervezett dátumon indul: automatikusan, korábban is elindulhat, amint legalább 2 véglegesített kérdés van, és legalább 1 jelölt válaszolt már közülük valamelyikre.

Bárki, aki egy adott választ olvas, küldhet hozzá célzott kérdést is — ez kifejezetten annak az egy jelöltnek szól (a rendszer a válasz helyéből tudja, kinek), a jelölt kiléte itt sem derül ki, csak a kérdés szövegét látja. A jelöltnek egy megadott határidőn belül kell válaszolnia rá — ezt a saját válaszadó-felületén, egy külön szakaszban látja. A célzott kérdések és a rájuk adott válaszok a választás többi résztvevője számára is olvashatók (a kérdező kiléte nélkül, szavazni vagy pontozni nem lehet rájuk), ezért személyes adatot ne írj beléjük.

5. lépés

Eredmény és ami utána jön.

A fő szavazás lezártával a rendszer automatikusan kiszámolja és nyilvánosan közzéteszi az eredményt.

Ha az indító beállított kvórumot (minimális részvételi arányt egy zárt, ismert szavazói létszámhoz képest), és ez nem teljesül, a választás érvénytelennek minősül.

Döntetlen esetén a rendszer nem hirdet automatikusan győztest. Az eredményoldalon a választás szabályaiban rögzített döntetlen-szabály szövege látszik (az indító előre kiválaszt egyet: az indító dönt, a korábban jelentkezett nyer, vagy újraszavazás), a további lépésről pedig az indító gondoskodik.

Egyértelmű győzelemnél a győztes neve, köszöntő szövege és az általa engedélyezett egyéb adatai láthatóvá válnak (a nevet az indító által megadott kör látja), és a győztes feltölthet egy fényképet is magáról. Az eredmény egy ideig nyilvánosan látható marad, utána — az üzemeltető által beállított idő elteltével — archiválásra kerül.

Éppen futó választások →
← Vissza↑ Lap teteje
↑