Ha visszanézünk a múltba, mindig embereket választottunk — és közben nem igazán figyeltünk arra, mit is mondanak valójában. Könnyen elsiklottunk afölött, ha valaki tudós volt, doktori címe volt, magas beosztásban ült, vagy egyszerűen gazdag volt, és meg tudta venni a dolgokat magának. A cím, a rang, a vagyon elvakított minket — nem a gondolat számított, hanem az, ki mondta.

Pedig valójában a jó gondolatot kellene megválasztanunk — és aki képes egy jó gondolatot megfogalmazni, az valószínűleg képviselni is tudja azt. Ezért kell „arc nélkül” választani: hogy ne legyenek előítéleteink, ne befolyásoljon minket sem a cím, sem a rang, sem az, hogy ismerjük-e az illetőt. Csak a válasz maradjon — semmi más.

Aki elindítja a választást, annak becsületesnek kell lennie — más lehetőség egyszerűen nincs, mint megbízni benne (vagy bennük, attól függően, hányan szervezik az adott szavazást). Abban viszont biztosak lehettek, hogy a szavazatokat nem lehet manipulálni — és minél többen vesznek részt egy választáson, annál biztosabban a valódi közakarat fog tükröződni az eredményben. Ez olyan, mint egy közvélemény-kutatás vagy egy telefonos erőfelmérés: minél nagyobb a résztvevők száma, annál pontosabban mutatja meg, mit gondol valójában a többség.

A választás lezárásakor a jelöltek kiléte felfedésre kerül — mostantól látható, ki milyen válaszokat adott, és ki nyert. Az eredmény ezután egy beállítható ideig (alapból 7 nap, de az indító ezt bármikor átállíthatja) marad látható mindenki számára, utána egy külön beállított archiválási időszakra kerül. Az eredmény bármikor letölthető is, hogy megmaradjon, mielőtt lejárna a láthatósági idő.

Ha egy jelölt a háttérben mégis megpróbálja népszerűsíteni magát, azt a résztvevők bármikor jelezhetik. Ha ez bebizonyosodik, a jelölt azonnal kizárásra kerül a folyamatból.

Azért, mert a válaszok pontozása megmutatja, melyik válaszokat támogatja a legtöbb ember. Az így összeszedett, legtöbb támogatást kapott válaszok — függetlenül attól, kitől jöttek — tulajdonképpen kirajzolnak egy közös eszmei célt: megmutatják, mi a teendő, és milyen módon kell azt tenni.

Aki a legtöbb jó választ adja, az jut tovább — de attól függetlenül, hogy egy adott gondolat eredetileg az övé volt-e vagy sem, megválasztott képviselőként azt a gondolatot kell képviselnie, amit a választók a legjobbnak ítéltek.

Igen, természetesen. Ennek az az oka, hogy amikor egy ember vagy egy kisebb csoport valamit jónak lát egy egész tömeggel szemben, akkor csak azt hajtja, amit ő maga lát jónak. Amikor viszont egy tömegről beszélünk — akár egy egész országról —, akkor azt a sorsot kell megépítenünk a választásunkkal, amit tömegként, sok emberként egyszerre akarunk átélni.

Ezt nem írhatják felül azok, akik döntéshozói pozícióba kerülnek — még egy elnök sem, senki. Meg kell hagyni azt, amit a nép választ, még akkor is, ha valaki úgy érzi, hogy annak rossz vége lesz. Ezek nem mások, mint egyfajta tapasztalatszerzések, akár tömegesen is. A tömeg nem fog rossz utat választani, ha az információk birtokában van, és nem hazudtak neki. Ez egy nagyon fontos momentum.

Ma azért választ rosszul az ember, mert hazudtak neki. Itt viszont a jelöltek el vannak takarva — csak a leírt vagy elhangzott szavak maradnak. Az emberek érezni fogják a szavakból, hogy igazat mondanak-e vagy sem. Nem a személynek kell hinniük, hanem annak, ami le van írva.

Ugyanez igaz egyénileg is: amikor valaki a saját sorsáról dönt, ugyanúgy befolyásolják a médián vagy más embereken keresztül kapott hazugságok — és ugyanígy a félelem is. Ezért itt, a Tanakodóban is fontos, hogy az ember félretegyen minden félelmet, és megpróbáljon hinni abban, amit válaszként olvas — még akkor is, ha elsőre lehetetlennek tűnik, vagy azzal érvelnek ellene, hogy „nincs rá pénz”. Ha jó a gondolat, azt kell megválasztani, függetlenül attól, mennyire tűnik nehezen megvalósíthatónak.

Ez nem okoz gondot: akármilyen választ is adnak a jelöltek, valamennyi szavazatot biztosan kap. Ha egy válasz mégsem kap egyetlen szavazatot sem, akkor egyszerűen kiesik — ennyi történik, a rendszer ettől még zökkenőmentesen működik tovább.

Ezek a fő, alapkérdések — ezeket a közösség maga gyűjti össze. Mielőtt elindul a szavazás, van egy külön kérdés-gyűjtési szakasz, ahol bárki javasolhat kérdést. A résztvevők ezután szavaznak arra, mely javaslatokat tartják jónak. Amikor lejár a kérdés-gyűjtés határideje, a rendszer automatikusan a legtöbb szavazatot kapott kérdéseket teszi véglegessé — pontosan annyit, amennyit előre beállítottak; ha nincs megadva korlát, minden beküldött kérdés bekerül. Csak ezek a véglegesített kérdések kerülnek a jelöltek elé, nekik ezekre kell válaszolniuk.

Itt nem igazán a „bízom-e benne” a lényeg — hanem az, hogy a képviselő eleve, készen kapja, mit kell képviselnie: azokat a válaszokat, amik megnyerték a szavazást. Nem öncélúan cselekszik tovább, ahogy azt a hagyományos képviselőknél megszokhattuk. Amíg azt képviseli, amit a választók legjobbnak ítéltek, addig marad a helyén — ha nem, eltávolítható.

Ez utóbbi már nem közvetlenül a honlap „beépített” dolga — de a honlap eszközei felhasználhatók erre is: egy közösség bármikor indíthat egy egyszerű döntéshozatali szavazást (akár névtelenül is) arról, bizalmat szavaz-e továbbra is a képviselőjének.

Ez már nem a honlap dolga — ezt maguknak az embereknek kell megoldaniuk, közösségi úton.

Az üzemeltető személyes véleménye: amíg egy képviselő a kitűzött eszmét és célt követi, addig nem szabad hozzányúlni. Csak akkor indokolt a leváltás, ha eltér ettől, hazudik, vagy visszaél a bizalommal — addig hagyni kell dolgozni.

Nemhogy jó lenne — kifejezetten javasolt, ha egy olyan világban szeretnénk élni, amilyet valójában szeretnénk, és nem akarjuk, hogy minden pusztulásba menjen. Egy csoport vagy egy egész társadalom vezetésénél mindig az a legjobb választás, ha nem magát a jelöltet ismerjük, hanem a gondolatait, a válaszait — ez zárja ki a propagandát, a címeket, a hazugságokat. Ez a módszer elméletben ugyanúgy működne országos léptékben is, mint egy kisebb közösségben. Jelenleg ez az egyetlen honlap, amely ezt ilyen formában biztosítani tudja.

Valamekkora eltérés a válaszok között szinte mindig lesz — még ha csak apró árnyalatokban is. Amelyik válasz a szavazóktól több pontot/szavazatot kap, az jut tovább — pontosan ugyanúgy, mint bármely más esetben.

Kétféleképpen: vagy egy egyedi meghívó-linket kapsz (e-mailben vagy listán keresztül), amin keresztül jelszó nélkül, azonnal beléphetsz; vagy ha a választás nyitott (bárki csatlakozhat), a „Nyilvános választások” listából választva regisztrálhatsz magadnak fiókot.

Ezt mindig a választás indítója állítja be, választásonként külön — alapból mindkettő ingyenes (0 kredit), de az indító dönthet úgy, hogy kredit-díjat kér érte.

A kredit a rendszer belső „pénzneme” — ezzel fizetsz, ha egy választás indítása vagy kérdés feltevése díjköteles. A kredit-egyenleged a „Kredit-egyenleg” oldalon éred el, ott tölthetsz fel forintot, ami a mindenkori árfolyamon (alapból 1 kredit = 1 forint) váltódik kreditté.

Senki. A szavazatod alapból mindig titkos — ez egy biztonsági alapérték minden választásnál.

Igen, bármikor — a „Saját adataim” oldalon található „Adattörlés igénylése” gombbal kérheted a saját adataid törlését.

Semmi teendőd nincs jelszóval — a meghívó-linked saját, egyedi azonosítót tartalmaz, ezen keresztül közvetlenül beléphetsz, jelszó nélkül.

A bejelentkezési oldalon kattints az „Elfelejtettem a jelszavamat” linkre, add meg az e-mail-címed, és a kapott linken keresztül új jelszót állíthatsz be.

Jelentkezz be, majd a főmenüben válaszd az „Új választás indítása” pontot — egy lépésenkénti varázsló vezet végig a beállításokon (típus, határidők, beléptetés módja stb.).

A Tanakodó több szinten is összekapcsolható: egy kisebb csoport (pl. „sziget”) megválasztja a saját képviselőjét, és ez a képviselő aztán egyetlen szavazó egységként vesz részt a következő, eggyel magasabb szintű csoport választásán — így épülhet fel a lánc akár egészen országos szintig.

Igen. A nyilvános űrlapokat Google reCAPTCHA védi a robotoktól, a jelöltek válaszait pedig a rendszer automatikusan összeveti a rögzített önéletrajzukkal, hogy kiszűrje, ha valaki magára utalna a válaszában.

A rendszernek van egy beépített „várótermi” funkciója: egyszerre csak korlátozott számú ember (alapból 25 fő) van ténylegesen bent a szavazó-felületen, a többiek egy automatikusan frissülő váró-oldalt látnak, amíg hely nem szabadul fel.

Igen — új választás indításakor bejelölheted, hogy ez egy „próba-választás”, ez nem számít bele semmilyen valódi eredménybe. Ennyi próba-választást indíthatsz felhasználónként, amennyit az üzemeltető engedélyezett.